* * *

A haladás pozitivista ideológiája - amelyet a szociáldemokrácia is (az összes burzsoá balos frakcióval és irányzattal együtt) magáénak vall - mindig és minden körülmények között a kapitalista fejlődést dicsőíti. Ezt az ideológiát elutasítva mi, kommunisták, mindig rámutattunk arra, hogy a kapitalizmus és az Állam fejlődése a legteljesebb mértékben ellentétes érdekeinkkel, az emberi faj érdekeivel.

A tőke számára Amerika gyarmatosítása és a rabszolgaság általánossá válása hatalmas fejlődést eredményezett. Ugyancsak a tőke fejlődését mozdította elő a hadigazdaság, az érték felhalmozódása, a technológia fejlődése, a lakosság militarizálása és egyre hatékonyabb ellenőrzése. A két világháború, vagy az utóbbi időben a vietnami- és Öböl-háborúk további mérföldköveket jelentenek a kapitalista fejlődés és barbárság országútján.

Ugyanakkor az Állam - az elnyomó és uralkodó erővé koncentrálódott tőke - is hatalmasat fejlődött: általánossá váltak a választások, óriásit fejlődtek a börtönök, az egész lakosságra kiterjedt a rendőri ellenőrzés, a dolgozókat beterelték a szakszervezetekbe, széles körben elterjedt a személyi igazolvány viselésének kötelezettsége és az ujjlenyomatok tudományos vizsgálata, stb. Ugyanakkor az Állam nem csak a termelők és a termelőeszközök közötti történelmi szétválasztás elmélyítésével erősíti meg saját szerepét - ezáltal minden termelő egyre növekvő mértékben a munkaereje eladásától válik függővé -, hanem azáltal is, hogy ellenőrzése alá von és hivatalossá tesz egy csomó olyan tevékenységet, amelyek felett régebben egyáltalán nem rendelkezett. A tőke és az Állam fejlődése nem foglalható össze csupán azokkal a tényekkel, hogy a trópusok lakói manapság inkább fogyasztanak Coca-Colát mint kókusztejet, és inkább rizst esznek, mint halat; vagy, hogy az emberek kötelességüknek tartják a házasságot, ízlés szerint templomban vagy az anyakönyvezető előtt; hogy általánossá vált a kórházi szülés, amelynek során elkerülhetetlenné válik a gyermekek regisztrálása, anyakönyvezése (életünk első aktája!), és a szülők többé nem tudják saját maguk felnevelni a gyermekeiket, mivel - hogy dolgozni tudjanak menni - kénytelenek beadni őket a bölcsödébe vagy az óvodába.

A fejlődés mindezen típusai kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra. Minél jobban fejlődik a tőke, annál inkább szemben áll az emberi szükségletekkel és annál inkább szükségessé válik az elnyomás és a diktatúra fokozódása. Az ókor története során soha sem volt egyetlen király, zsarnok akinek olyan nagy hatalma lett volna alattvalói felett vagy olyan hatalmas elnyomó apparátussal rendelkezett volna, mint ma bármelyik "kis" állam (1). A valóság már több ezerszer bebizonyította: illúzió abban hinni, hogy kevesebb rendőrrel vagy kevesebb börtönnel is működtethető lenne a modern társadalom, vagy hogy egyszer majd mindenki saját maga fogja eldönteni mit és mennyit dolgozzon. Ellenkezőleg, minél inkább fejlődik ez a kizsákmányoláson és elnyomáson alapuló társadalom, annál nélkülözhetetlenebbekké válnak a közvetlen elnyomó mechanizmusok, hogy fenntartható legyen az az állapot, ahol az emberi faj a tőke számára pusztán munkaerőként szolgál.

A rabszolgaságot soha sem törölték el, csak jobban álcázzák! A kényszermunka más, modernebb mechanizmusok alapján fejlődött tovább - mint például a bérmunka általánossá válása - miközben maga a szigorúan értelmezett kényszermunka (mint kevésbé hatékony) "kiment a divatból". A tőke által létrehozott hatalmas koncentrációs táborok sokkal hatékonyabbaknak bizonyultak, mint bármely, kizárólag a rabszolgaságon alapuló termelési mód. Azonban modernebb formákat öltve, számos országban - többek között az USA (2) bizonyos területein és a világ minden börtönében - továbbra is fennmaradt a rabszolgaság intézménye (a bérmunkával párhuzamosan).

Amilyen mértékben a tőke fejlődik, egyre világosabb, hogy a világ összes börtöne és rendőri ereje is hamarosan kevésnek bizonyul majd működése fenntartásához. Ám minél jobban fejlődik a tőke, minél nagyobb lesz a bősége és nyomora, minél pazarlóbbá válik és minél kevésbé elégíti ki az alapvető szükségleteket..., annál nélkülözhetetlenebbekké válnak a rendőrök, bíróságok és börtönök.

Ebben a cikkben szeretnénk a teljesség minden igénye nélkül felhívni a figyelmet a tőke és az Állam haladásának, fejlődésének néhány - véleményünk szerint - különösen kirívó példájára, amelyek tisztán és érthetően illusztrálják, hogy mit tartogat számunkra a tőke: még több elnyomást, még több barbárságot. Példáinkkal a mindennapi elnyomó mechanizmusok fejlődésében végbement érzékelhető változásokat szeretnénk bemutatni.

Az USA-ban újra bevezették az elítéltek kényszermunkáját. Mikor kezdik meg a bűnösök kasztrálását?

A Clinton-kormány hivatalba lépésekor bejelentette, hogy az új költségvetési előirányzatban további 100.000 rendőr szolgálatba állítását tervezik. Az ilyen fajta híreknek alaposan fel kellene rázniuk az embereket, de csupán rezignációt váltanak ki - hiszen ez mindössze egyetlen kis eleme a híráradatnak, amelyhez szép lassan hozzászoktattak minket. Amikor azt mondjuk, hogy egy olyan országban, mint az USA - mely az emberi jogok és a szabad vállalkozás szimbóluma - hivatalosan bevezették a kényszermunkát és a szexuális bűntettek elkövetőinek kasztrálását tervezik, valószínűleg hazugsággal, felforgató provokációval, nem létező dolgok kitalálásával - hiszen nem a középkorban élünk! - vádolnak meg minket. Azonban egyre gyakrabban hallhatunk ilyen fajta híreket...

Például az ANSA hírügynökség szerint: "Alabama államban visszaállították a rabok megláncolását, újra bevezetve egy olyan módszert, amelynek alkalmazásával az USA-ban több mint 30 éve (sic!) hagytak fel. Az új börtönigazgató, Ron Jones kijelentette, hogy a megláncolt elítéltek láttán a fiatalok majd elgondolkodnak és arra a meggyőződésre jutnak, hogy a bűnözés nem kifizetődő."

A világ tévéképernyőin bemutatták a kényszermunkára kihajtott, egymáshoz láncolt elitéltek rendőrök által vezetett felvonulását. Az ANSA így tudósított erről: "Az elkövetkező hetekben elítélteket kényszerítenek börtönfalakon kívüli munkára útépítéseken és a mezőkön, és az emberek újra találkozhatnak az ötösével egymáshoz láncolt rabok régi filmekből ismerős látványával."

Az elmúlt időszakban (1995 február-április) az USA egy másik államában heves vita dúlt arról, hogy kasztrálják-e a "súlyos szexuális bűntettet" elkövetőket.

Az ANSA 1995 március 29-i jelentése szerint "A súlyos szexuális bűntett elkövetésében vétkes egyének kasztrálásának javaslata élénk vitát keltett Texas államban, még mielőtt törvényerőre emelkedett volna. Texas állam szenátusa nagy többséggel fogadta el a javaslatot, amely felajánlja az elítélteknek a börtön és a kasztrálás közötti választás lehetőségét."

A demokrata Royce West szenátor felháborodását fejezte ki, és barbárságnak nevezte a javaslatot: "Mi lesz a következő lépés? Levágjuk a tolvajok kezét?" Miért ne? - kérdezhetnénk... Hiszen ugyanez a kapitalista frakció támogat "más államokat", ahol pontosan ezeket a módszereket alkalmazzák. A világ felén a rendőrség zsoldjában álló kínvallatókat és hóhérokat nem éppenséggel a demokraták és republikánusok által magasztalt amerikai rendőrség látja el tanáccsal és képezi ki őket? És végtére is nem ugyanannak a világméretű Államnak különböző helyi megnyilvánulásairól beszélünk, amelyek a világ egyik részén a tolvajok kezét vágják le, míg máshol - mondjuk az USA-ban - az elítéltek heregolyóit?!

És mivel érvelnek a texasi republikánusok? Teel Bivins republikánus szenátor a következőket mondta a - szerinte - kiherélendőkről: "Az ilyen személyek gyakran esnek áldozatul fékezhetetlen ösztöneiknek; többen közülük önként kérték a műtét elvégzését, hogy véget vessenek szexuális étvágyuknak és végre normális életet élhessenek."

"Normális életet"!!!? "Normális életet"???!!!

Őszintén reméljük, hogy a proletariátus nem késlekedik sokáig, hogy nyilvánosan hozzásegítse Teel Bivinst az effajta "normális élethez".

De térjünk csak vissza az érveihez. Mr. Bivins azt állítja, hogy ez az új javaslat meghagyja a bűnözők választási szabadságát, hogy kasztráltassák-e magukat vagy sem. "A döntés a herék amputálásáról teljesen önkéntes lesz." Azonban mint mindig, a választás szabadsága mögött ott van a kényszer; és ebben az esetben még a zsarolás is. Ami azonban a forradalmi proletariátust illeti, az nem fog lealacsonyodni a zsarolás szintjére és semmiképpen sem fogja meghagyni Mr. Bivins számára a "döntési szabadságot"!

Mr. Bivins azt állítja továbbá, hogy alaposan tanulmányozta "milyen hatásai vannak a kasztrálásnak bizonyos Európai országokban. A statisztikák szerint a kasztrálás rendkívüli módon lecsökkenti a szexuális bűntettek megismétlésének esélyeit."

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ezt a törvényjavaslatot a Szenátus már elfogadta. Ez megmutatja milyen mértékben jön újra divatba az egyre gyakrabban középkorinak nevezett érvelési és cselekvési mód. Mindez egyre inkább jellemző a modern állami elnyomás szükségleteire, és nem csupán az "iszlám államok" sajátja, ahogy néhány nyugati demokrata szereti hangoztatni.

Az ANSA hírügynökség jelentése azzal a kommentárral fejeződik be, hogy a javaslat törvénnyé válásához a Texasi alsóház támogatása szükséges, és aztán már csak a kormányzónak kell aláírnia...

A tudomány és a genetika a rendőrség és az Állami elnyomás szolgálatában

A nemzetközi sajtó 1995 április 10-én adta hírül, hogy "a brit rendőrségnél a világon elsőként működésbe lépett az az 5 millió ember adatainak tárolására alkalmas, genetikai információk vizsgálatára szolgáló rendszer, amelynek a célja a bűnözés elleni küzdelem."

Még ha sok fejlődéspártit fel is háborítunk, rá kell mutatnunk, hogy mindez a tőke diadalát, az életünk feletti állami ellenőrzés tökéletesedését jelenti; mostantól még hatékonyabbakká válnak az ellenségeink rendelkezésére álló elnyomó mechanizmusok.

"A rendszer kifejlesztésének támogatói azt állítják, hogy az ujjlenyomatok vizsgálatának közel száz évvel ezelőtti bevezetése óta ez a legforradalmibb eszköz a rendőrség szolgálatában (3), A Belügyminisztérium üdvözölte ezt az izgalmas fejlődést, amely a bűnözés elleni küzdelemben az élre helyezi Nagy-Britanniát."

"Az adatokat a közép-angliai Birminghamban tárolják és szigorú biztonsági intézkedéseket alkalmaznak, hogy megakadályozzák az illetéktelenek hozzáférését. Mindenkinek, aki elkövetett valamiféle bűncselekményt, vagy egyszerűen csak kihallgatták egy nyomozás során, regisztrálják a DNS-kódját, amelyet egy csepp nyál vagy egy hajszál elemzésével rögzítenek."

"Tavaly óta a törvény lehetővé teszi, hogy minden gyanúsítottól levegyék a genetikai mintát, akár beleegyezésük nélkül is. Az első évben a rendőrség 135 ezer férfi és nő adatait akarja rögzíteni, főleg azokét, akiket gyilkossággal, szexuális zaklatással vagy erőszakos rablás elkövetésével vádolnak. Végső céljuk 5 millió ember - a brit lakosság 10%-a - genetikai kódjának rögzítése."

A hírügynökségek jelentése szerint mindössze hét nap szükséges a rendszerben tárolt adatoknak a bűncselekmény helyszínén talált bizonyítékokkal való összehasonlításához, vagyis ahhoz, hogy így bizonyítsák be valakinek a bűnösségét (ez természetesen csak akkor lehetséges, ha előzőleg már levették a mintát). A tévedések előfordulásának valószínűsége több millió az egyhez. A genetikai minta levétele, a DNS-kód rögzítése és a tárolt információval való összehasonlítása ráadásul rendkívül olcsó, mintegy 65 dollár.

Még a legmegdöbbentőbb orwelli jóslatok is eltörpülnek a valósághoz képest. Két további példával szeretnénk illusztrálni az Állam fejlődését Nagy-Britanniában:

* az elmúlt néhány évben több mint egy millió biztonsági kamerát szereltek fel.

* 1995 április 10-én, ugyanazon a napon amikor a genetikai azonosító rendszer megkezdte működését, elfogadták a büntető törvénykönyv új módosítását, amely eltörölte "... a hallgatás szent jogát, amely a letartóztatottak érdekeit szolgálta. Ezután ha valaki megtagadja a válaszadást a rendőrségi kihallgatás során, felelőségre lehet majd ezért vonni a későbbi tárgyaláson."

A belga lapokat olvasva azonban rá kellett döbbennünk, hogy az angol állam fenti intézkedései egyáltalán nem olyan is kivételesek, mint ahogyan azt megpróbálják velünk elhitetni. Az angliai hírekre reagálva a Le Soir a következőket írta: "Belgiumban is teljes gőzzel folyik a genetikai kódok rögzítése. Miután nyilvántartásba vették a gyanúsítottak és az őrizetbe vettek ujjlenyomatát és fényképét, a genetikai ujjlenyomataikat is rögzítik az Országos Kriminológiai Intézet (INC) számítógépein. Ez ma még lassú és fejlődésben lévő folyamat, amelyet az 1992 decemberében elfogadott, a magánélet védelmére szolgáló törvény szigorú figyelembevételével végeznek." Mindez ugyanis azáltal válik teljessé, hogy garantálják számunkra demokratikus jogaink védelmét..!

"A genetikai adatok elemzését az a királyi rendelet engedélyezte, amely rögzíti az INC feladatait is. A számítógépes rendszert nemrégiben helyezték üzembe, és másfél hónappal ezelőtt kezdték meg a különböző hatósági laboratóriumokból származó genetikai vizsgálatok eredményeinek rögzítését és kódolását..." - folytatja a Le Soir.

"A genetikai ujjlenyomatokat vér, sperma, vagy emberi szövetminták (bőr, haj, stb.) elemzéséből nyerik. Ezáltal előállítható a genetikai azonosító, amely minden egyes ember esetében más és más, és amely részben hasonlít a szülők genetikai azonosítójához. Gyakran alkalmazzák ezt a technikát gyilkosság vagy nemi erőszak esetében, amikor van esély arra, hogy a feltételezett elkövetőtől származó vér- vagy spermanyomokat találnak. Ezek a minták lehetővé teszik, hogy a számítógépes rendszer segítségével összefüggéseket állapítsanak meg más, régebben elkövetett esetekkel, amelyekben már azonosították az elkövetőt. Azonban csak a rendőrbíró - a rendszer igazgatója - számára teszik lehetővé a genetikai azonosító és annak tulajdonosa közti kapcsolatot megállapítását" (Itt igyekeznek megnyugtatni minket: nem lehet baj, hiszen a törvény garantálja érdekeink védelmét...) "Az 1992 december 8-i, a magánélet védelméről szóló törvény, hivatott megvédeni az embereket a visszaélésektől. Ez a törvény engedélyezi a genetikai kód számítógépre vitelét (a rólunk szóló információ nem a mi tulajdonunk és nem is tiltakozhatunk a felhasználását illetően), miközben csak néhány megszorítást nevez meg a genetikai ujjlenyomat tulajdonosának azonosításával kapcsolatban... Azonban a törvény sokkal inkább megengedő a bírói vagy ügyészi kérésekkel kapcsolatban" (Ó, mily meglepő!)

De ez még nem minden! A Le Soir arról is tájékoztat minket, hogy nem csak a bíróság és a rendőrség érdeklődik a genetika iránt, hanem a főnökök is. "Ha a genetika használhatónak bizonyul a bíróság számára, akkor lehetséges, hogy hamarosan a munkaadók is kihasználják az előnyeit. Az Egészségszociológiai Intézet és az Univesite Libre de Bruxelles (ULB) kutatói közvélemény-kutatást kezdtek, hogy megismerjék a főnökök és a szakszervezetek véleményét... Lehet, hogy hamarosan eljön az idő, amikor elbocsátják a legjobb alkalmazottakat is, ha nem rendelkeznek tökéletes egészségügyi bizonyítvánnyal?"

És velünk még mindig azt próbálják meg elhitetni, hogy nem a tudomány maga a rossz, hanem csak az a mód, ahogyan az elnyomás szolgálatában használják; és hogy nem szabad csak azért elítélnünk a genetikát, mert a rendőrség is felhasználja legújabb eredményeit. Ez a nézőpont igen elterjedt mindenféle "fejlődéspárti" körében, és éppen annyira jellemző a burzsoázia jobboldalára, mint a sztálinizmusra, trockizmusra, az egész szociáldemokráciára. Ez az ideológia csupán annak a sokkal általánosabb elképzelésnek a gyakorlati megnyilvánulása, amely semlegesnek tekinti a termelőerőket, és attól teszi függővé, hogy a barbárság vagy az emberiség szolgálatában állnak-e, hogy ki és hogyan használja fel őket.

Ez az elképzelés azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a tőke alakítja a termelőerőket; a profitráta határozza meg, hogy mit kutat és mit termel a tudomány. Nem a kutatás semlegessége, hanem a piac irányítja a genetikát és a tudományt általában; a pénz igazgatja a laboratóriumokat és "inspirálja" a tudósokat; az állami támogatás, és ezáltal a központi állami apparátus mondja ki az utolsó szót abban, hogy milyen típusú kutatásokat kell elvégezni. És így a kör bezárul: nem elég, hogy a rendőrség felhasználja a tudományt, de a tudomány maga is teljes mértékben az Állam egy szerve, akárcsak a rendőrség.

Hajléktalanság ellen nyugtató

A burzsoá uralom alaptétele: "Ha a nyomortelep fellázad, a golyók sem állíthatják meg!" Velasco Alvaro, Peru egykori tábornok-elnöke érvelt így, amikor egy progresszív államcsíny szükségességéről próbálta meg meggyőzni tiszttársait. Úgy látta ugyanis, hogy sok részletet meg kell változtatni, hogy az Egész a helyén maradhasson. És mivel a golyók nem elegendőek, más eszközöket is felhasználnak: a fejlődést, természetesen, de a drogmaffiát, az egyházakat, az új társadalmi szolgáltatásokat, stb. is. Ily módon az 1989-es küzdelmeket követően rendőrőrsöket és segélyközpontokat állítottak fel Caracas különböző részein, hogy ellenőrizni tudják a lakosságot, felkutathassák és lecsitíthassák a lázadás lehetséges központjait; vagyis általában hozzászoktathassák a lakosságot az elnyomáshoz. Ugyanez történik a világon mindenhol: a gyerekekről aktákat vezetnek iskolás koruk kezdetétől - vagy esetleg már az óvodától. Ezekben az intézményekben különböző szociális munkások dolgoznak, akinek az a feladata, hogy mindent megvizsgáljanak, és általában hatékony eszközei legyenek az Államnak a megelőzésben és a rendfenntartásban. Nemrég hallottuk, hogy néhány Latin-Amerikai országban (és feltételezzük, hogy ez nem csak ezen a kontinensen van így), a humanitárius szervezetek, amelyek állandóan az emberek egészségi állapotával vannak elfoglalva, ingyen osztogatják a Valiumot és egyéb diazepam eredetű nyugtatószereket az általuk fenntartott kórházakban. És ami még ennél is rosszabb, hogy néhány bádogvárosban a lakosság több, mint a fele rászokott ezekre a kemény drogokra... az ezeken a területeken élő elvtársaink szerint ez az egyik fő oka az általános passzivitásnak.

De a fejlődést nem lehet megállítani! Már ez sem elég! Az USA-ban előkészület alatt áll egy törvény, amely kötelezővé teszi a "hajléktalanok" számára a neuroleptikus szerek (4) használatát.

A Kansas állambeli Nancy Kassebaum szenátor, a Munkaügyi- és Humán Erőforrások Bizottságának (LHRC) elnöke kidolgozott egy törvénytervezetet, amely David Oaks (5) szerint, az IOC (Involuntary Outpatient Commitment - nem önkéntes járóbeteg kötelezettség) státusz alkalmazását javasolja a hajléktalanokra is. A riport elmagyarázza az IOC státusz jelentését: a beteg csak azzal a feltétellel hagyhatja el a pszichiátriát, hogy megszabott időközönként megjelenik neuroleptikus injekcióra, amely állandó gyógyszerhatást biztosít.

"Az IOC most már az USA államainak több mint a felében létezik. Ez általában azt jelenti, hogy olyan embereknek, akik semmiféle törvényt sem sértettek meg és senkinek sem ártottak, rendszeresen jelentkezniük kell a helyi ideggyógyászati központban, ahol olyan hosszú hatású neuroleptikus gyógyszereket kapnak, mint például a Haldol vagy a Proxilin. Egyszerűen bezárják őket, ha nem akarják elfogadni az injekciót. Ezeknek a vegyszereknek a hatása hetekig tart! Ha a számítógép közli, hogy nem jelentél meg az esedékes adagért, akkor néha egy egész "agresszív dühöngők megfékezésére szakosodott kommandót" küldenek ki, hogy megkeressen és a helyszínen beadja neked az injekciót. Ezeket a diliosztagokat néhány helyen egyszerűen csak "motorizált tűnek" nevezik. ... A gyógyszer-fundamentelisták kémiai kereszteshadjáratot kezdtek ellenünk, hogy erőszakkal beinjekciózzanak minket - különösen a hajléktalan amerikaiakat - erős idegmérgekkel. Egész életünkön keresztül drogfüggőségre kényszerítenek minket, és így pocsékolják el az adófizetők millióit - országunk éppen azon van, hogy elfogadja a szegénység problémájának "végső megoldását", amit ez a Szép Új Világ felkínál."

A fenti szöveget közlő szervezet, a DENTRITE, felfedi ezeknek a drogoknak a "mellékhatásait":

a/ A neuroleptic halált okozhat, mivel egyik fő hatása a szervezet hőleadásának akadályozása. Ez részben magyarázatul szolgálhat olyan halálesetekre, amelyekért az újságok egyszerűen a hőséget okolják. Mostanában minden kánikulai időszakban megtelnek a kórházak, és számos ember halálának okaként egyedül a hőséget nevezik meg! A fő ok egyértelműen a levegőszennyezéshez köthető: eső- és szélmentes időben a magas széndioxid-kibocsátás megnöveli a légkör ózonkoncentrációját; részben ez a jelenség okolható bizonyos légúti megbetegedések (asztma, allergiák...) fokozódó elterjedéséért (6).

Egyértelmű, hogy a neuroleptikus szerek használata további halálokként rejtőzik a "hőség" következtében elhunytak statisztikai adatai mögött! (Ez a statisztikai bűvészkedés tipikus formája: a halált végül is valóban a hőség váltotta ki. De a valódi ok az a kémiai vegyület volt, amely konkrét formájában jelenítette meg a kapitalizmus mérgét egy-egy emberi szervezeten belül!) A legutolsó hőhullámmal kapcsolatban a már idézett David Oaks a következőket írta:

"Az USA nagy részén tapasztalható kánikulára vonatkozó következő adatok a mai (1995 július 19.) újságból származnak (Associated Press of Chicago): `Milwaukee-ban hivatalos adatok szerint a hőség 60 ember halálához járult hozzá, vagy volt egyedüli okozója. Közülük 18 anti-pszhihotikus gyógyszereket szedett, amely blokkolja a szervezet hőleadási képességét - állítja Jeffrey Jentzen orvosszakértő.' Egy nappal ennek a hírnek a megjelenése előtt küldtem el néhány levelet, amelyben hét érvet soroltam fel a "járóbetegek" pszichiátriai drogokkal való kényszerkezelése ellen. Az első érvem az volt, hogy a erőszakkal beadott neuroleptikus szer kánikulában halált okozhat..."

b/ "...a neuroleptikus szerek számos egyéb módon is kifejtik pusztító hatásukat, amely akár halálos is lehet... pl. hosszantartó használat esetén szívinfarktust és agyi károsodást, többek között mérhető agyzsugorodást okoznak."

c/ Bebizonyosodott, hogy "a neuroleptikus szerek hosszútávú használata állandó `ellenhatást' kelthet... ugyanolyan depressziós állapotot hozhatnak létre, amelynek a kezelésére adják őket."

d/ "A neuroleptikus kényszerkezelés `túlélőinek' szervezete `kínzásnak' nevezi a kezelést. Akik nem akarnak neuroleptikus szereket szedni, gyakran a lobotomiához (agycsonkítás) hasonlítják az erős nyugtatók hatását,... mivel azok is az agy homloklebenyeire hatnak."

Ez csupán néhány kiragadott példa. Nap mint nap hallhatunk újabb híreket az elnyomás eszközeinek fejlődéséről. Nemrég például azt olvastuk, hogy Franciaország néhány városában és Brüsszelben, "Európa fővárosában", betiltják a koldulást és kitiltják a városból a kéregetőket. Számos európai országban - és nyílván másutt is - a pszichiátriai osztályokon a személyzetet kamerákkal helyettesítik. Franciaországban a "terrorizmus elleni harc" ürügyén a buszokon és a metrón a rendőrök bárkit átkutathatnak. A Nagy Testvér Orwell által leírt borzalmas világa rózsaszín leányálomnak tűnik a valósághoz képest. Nos, ez az, amit a kapitalizmus fejlődése és az Állam nyújtani tud nekünk. És ezek a példák az úgynevezett "béke" időszakának termékei... máskor mindez még sokkal rosszabb is lehet!.

Notes

1. Persze csak látszólag vannak "kis" államok, mivel a mai államok közül a "legkisebb" is csupán csak az egész világra kiterjed+ Állam megjelenése.

2. Lásd. cikkünket a spanyol nyelvű Communismo 7. számában, 1981, június: Aun hoy el modo de producción capitalista desarrolla como una de sus forma subsidiarias le esclavitud abierta: el ejemplo de Estados Unidos (A kapitalista termelési mód továbbra is igényt tart a rabszolgaság, mint egy kiegészítő forma fejlesztésére: USA, az egyik példa erre).

3. Az idézetek az 1995 április 11-12-én megjelent európai újságokból származnak.

4. Néhány évtizeddel ezelőtt két csoportra osztották a nyugtatókat:

A. Anxiolitikus hatóanyagok, avagy "gyenge" nyugtatók; ezeket további alcsoportokba sorolták, mint pl. a barbiturátok, benzodiazepinek és mások (klór-hidrát, mephobamat...)

B. Anti-pszihotikus, neuroleptikus, avagy "erős" nyugtatók; ezek alkategóriái: fenotiazinok, (piperazinok), butirofenonok, difenilbutilpieridinok, tioxantének és bezamidok.

Megjegyzendő, hogy a "gyenge" és "erős" nyugtatók közötti megkülönböztetés egyáltalán nem egyértelmű, és még a témáról szóló tudományos könyvek is idézőjelet használnak ezeknél a jelzőknél...

5. Az itt közzétett információ a CHRP-internetről származik, David Oaks, 1995 július 18; cím: <chrp@efn.org>, a Dentrite ("No forced drugging of homeless people", A hajléktalanok erőszakos gyógyszerezése ellen) csoportról is található itt információ; címük: dentrite@enf.org

6. Néhány európai országban már annyira súlyos a helyzet, hogy a legutóbbi nyarak folyamán a hatóságok mindenféle szabadban végzett testmozgás abbahagyását javasolták, és számos város közlekedését korlátozták, mivel az ózonszint túllépte a belélegezhetőség határát.


OL.HU.5.3 A kapitalista Állam fejlődésének néhány időszerű példája